avagy a zágrábi spontán étteremteszt
Történt egyszer (tavaly), hogy nagy kedvencünk Bajaga koncertezett Zágrábban, így arra a hétvégére kitaláltuk, legyünk pár napot a városban. Rólam tudni lehet, hogy nagy balkán-rajongó vagyok, nagyon szeretem azt a hangulatot, azt a légkört ami a legtöbb helyen érezhető Szerbiában, Boszniában, vagy akár Montenegróban. És így az ottani ételek is a ranglistám jelentősen előkelő helyein szerepelnek.
Horvátországban picit más ételeket találunk sűrűn, mint szerbiai, vagy boszniai területeken, mer van például ugyanúgy burek, de itt boszniai módon, feltekerve készítik, miközben Szerbiában a nagy kerek negyedekre vágott burek az inkább elterjedt. (mondjuk Horvátország baranyai részén ugyanúgy a ez a legtöbb helyen árult megoldás).
A lényeg, próbálunk mindig a helyi ételekből válogatni, nem keresünk Horvátországban francia, belga, kínai, német, vagy bármilyen ételt. Azt majd ott, kipróbáljuk.
Így jutottunk el a Stari Kotač „2” nevű étteremhez, egy jó pljeksavicát enni. A hely egy nagyon szép pincerésszel és egy utcai, amolyan most divatos bekeretezett terasszal rendelkezik. Nagyon meleg még nem volt, de szeretünk a jó levegőn lenni, enni, inni, így azt választottuk, hogy kint maradunk. Ehhez takaró is adott volt, bár amíg a napocska sütött, eszünkbe sem jutott fázni.
Ildi egy autentikus pljeskavicát választott, én pedig a kedvencemet a töltött pljeskavicát. Ezt érdekes módon Szarajevóban és Szabadkán „Gurman” pljeskavicának hívják, itt csak egyszerűen töltöttnek :))
Csodálatosan finom volt, mellé természetesen bort vagy pálinkát, autós esetben Cocktát válasszatok. A kiszolgálás kedves és gyors volt, az étel fenséges, így aztán másnap muszáj volt egy 11 órás ebédet is elkövetnünk, mert aznap még hazafelé más programunk is volt.
Egy szónak is száz a vége, ha Zágrábban finomat szeretnétek enni, nagyon ajánljuk a Stari Kotač „2” éttermet, próbáljátok ki, ha nem ízlett, küldjétek el a számlát. 🙂
Címük: Medulićeva ul. 6, 10000, Zagreb, Croatia