A 101 boszniai titok közül az egyik. Nézzünk kicsit mögé!

A turisták szeretik a bosnyák csevapot.

Mindig azt mondják, hogy finom, de egyszerű étel. A valóság teljesen más.

A szarajevói csevap egy bonyolult étel, amelynek előállítási szabályai szigorúak. Akár hiszed, akár nem, az igazi csevap előállítása 4-5 napig tart. Igen, jól hallottad: 4-5 nap. Leírom a gyártási folyamatot, amit egy olyan férfiember  magyarázott el nekem, aki egész életében ebben a szakmában dolgozott. Ez nem egy recept, mert minden kézművesnek megvan a maga egyedi receptje, hanem egy gyártási folyamat.

A szarajevói csevap többnyire fiatal marhahúsból (junjetina) készül, annak 3 különböző részéből: borda hús, nyak és lapocka. Nagyon fontos, hogy friss hús legyen, a fagyasztott nem jó. Az első napon a húst leválasztják a csontokról és nagy darabokra vágják, majd 24 órára hűtőbe teszik, hogy „pihentessék”. Második nap kiveszik, és amikor szobahőmérsékletű lesz, nagy lyukú darálón kétszer ledarálják, majd hozzáadják az első fűszert. Utána a húsmassza visszakerül a hűtőbe újabb 24 órára. A harmadik napon ismét kétszer ledarálják, de ezúttal egy kisebb lyukú darálón. Ha szükséges, még egy fűszert adnak hozzá, és csevapokat formázzák, majd visszakerül a hűtőbe 24 órára. A negyedik napon a csevapok készen állnak a sütésre, de előtte néhány órán át szobahőmérsékleten kell pihentetni őket. Ez a folyamat azért fontos, mert a húsnak jól össze kell állnia és erjednie kell. Ha a folyamatot helyesen hajtják végre, akkor a csevap olyan, mint a gumi, és ruganyos, amikor megsült.

A csevap igazi nagymesterei nem késsel darabolják fel a csevapokat, hanem kézzel tépdesik 4 ujjnyi darabokra, emiatt nem szabályos formájúak és a végük enyhén hegyes. Fontos, hogy a sütés folyamán a szaft a húsban maradjon. Sütés előtt nagyon fontos betartani az úgynevezett 3-as szabályt: faszénen kell sütni, legalább 250 C fokon és szomuniban (somuni) vagy lepényben (lepinja) tálalni. 

A csevap tálalásához csak Szarajevóban és az elmúlt 10 évben Mostarban használják a szarajevói kenyeret, a szomunit (SOMUN), az ország minden más részén a lepényt (LEPINJA), Travnikban a  PITICA-t. A tuzlai csevap „marhahúslevessel” készül, ezért ízletesebb. A Banja Luka-i csevap kis tányér formában  készül, nem rudakként. A bihaći a tuzlai és travniki kombinációja, de ők elkészítik a csevap számára az ő saját kenyérváltozatukat. A travniki csevap azért különleges, mert juh és fiatal marhahús kombinációjából készül. Travnik a Vlašić hegy lábánál található, amely több száz éve a juhhús gyártásáról ismert, így szinte természetes, hogy juhhúst használjanak. 

Ahogy sokfelé halljuk: „Sok ország, különösen a szomszédos országok, sokszor megpróbálják lemásolni a bosnyák csevapot, néhányan annyira bátrak, hogy még azt is állítják, övék a „legjobb csevap”, de az igazság az, hogy szerintem közel sincsenek hozzá.”

Ha igazi csevapot akarsz enni, akkor a boszniai az eredeti, minden mást csak „próbálkozás” (amúgy azok is finomak, csak másként).

Az igazán eredeti hely a csevaphoz természetesen Szarajevó, ahol a Baščaršija hangulata teszi különlegessé a csevap elfogyasztását. A csevapot nagyon egyszerűen, díszes tányérok és különleges díszítések nélkül kell felszolgálni, akárcsak a Michelin éttermekben az ételt, ahol egy kagylót egy karibi papagájtollal a tetején ​​kap meg az ember.

A szarajevói csevap nem látványkonyha, hanem inkább egy kiváló lehetőség arra, hogy az ember élvezze egy valódi első osztályú hús ízét. A csevap éke az az illat, amely Baščaršija minden utcájában benne van a levegőben. (Megjegyzes tőlem: Vagy inkább terjeng? Nem tudom melyik lenne a jobb…)

Szarajevóban az a szóbeszéd járja, hogy vannak olyan sovány vegetáriánusok, akik gondosan becsomagolt szójamedállal a hátizsákjukban érkeznek meg Szarajevóba és néhány nap múlva széles mosollyal az arcukon, jóllakottan távoznak, miután megkóstolták az igazi, valódi húst. Rá lehet kapni.. :))

Még mindig azt hiszi, hogy a bosnyák csevap egyszerű étel?

A bosnyák csevapot mindenki szereti 🥰 – igen, Mi is 🥰