Csodás tengerpart, nagy mennyiségű Merchandising-el, a hozzá tartozó sznobulással 🙂

Split. Érdekes város, vannak nagyon hangulatos helyek, szép kis parkok, de amúgy nem az én világom. A tenger természetesen gyönyörű, mint bárhol a világon. A kabócák „éneke” nekem nagyon bejön, kifejezetten tetszik a hangulata.
Amennyi szabadidőm volt, sétával, ücsörgéssel, a város különböző részeinek amolyan ízlelgetésével telt.

Az óváros nagyon érdekes, a sok kis labirintus-szerű utca, szűk sikátorok, jó kis hangulatot adnak(nának). És itt jön be, ami nekem nem tetszik benne (bár ez lehet minden hasonló felkapott tengerparti helyen így van), hogy akárhová nézek vedd meg, add el, picikütyüolcsóndrágán, a régi városfalakon minden kis utcában 2 klímakültéri/m2 a belőle lecsöpögő vízzel, a mellette odagyűlt városi kosszal. Hömpölygő embertömeg, minden alsó szinten valami csilivilibolt, lehetőleg méreg drágán, vagy kínaisouvenir. A 3eur/gombóc műanyagfagyiról ne is beszéljünk. Szóval merchandising az egész világ. Nem az én világom.

Ha egy kicsit hajlandóak vagyunk a turistaóvárosból tovább sétálni (ugyan hegyet kell mászni minden irányban), szépen lassan ezek a dolgok finomodnak. Talán ha kiérünk a kis félszigetcsücsökre, ott kezd picit finomodni ez a dolog, szép kis erdős, sziklás, természetes közeg vár.

A parti szakaszokon is folyamatos a TucTuc, nem tudtam eldönteni, hogy csak simán nem tetszik és hallgatnám a tenger morajlását és hullámzását, vagy már kinőttem belőle. (mondjuk ezeket a szórakozóhelyeknek nevezett lehúzókirakathelyeket fiatalon sem szerettem, de ez ugye szubjektív).

Amúgy az árakhoz képest nagyon sokminden elhanyagolt, ami nagyon fura, hogy minden, de MINDEN össze van graffitizve, mintha a környéken ingyen osztogatnák a festékesflakonokat. Furcsa.

Viszon, találtam egy nagyon jó utcai kajáldát a „JoJo Fast Food” képében, ahol nagyon finom csevap (kajmakos, hagymás, hmmmm.), és kétféle méretű finom pizza is kapható.

Az óvárosban pedig megtalátam a legjobb Bureket az St Burek Split nevű helyben, mindkettőt feltettem a PallaiGuide saját térképére, hogy megtaláljátok. Amúgy ha nem imádnám annyira a Topolyán szerencsés esetben megszerezhető legfinomabbburekemet, vagy a Szabadkai LIPA burekjét, akkor ez lenne életem legfinomabb burekje. (A Szarajevói Bosna egy más tipusú burek, az egy külön kategória) :))

Szóval gyertek el, nézzétek meg, egyszer látni kell, de nem lett a kedvenc helyeim egyike 🙂